A Babeş‒Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar Politológia szakán tanuló hallgatók az egyetemi tanterv keretén belül minden évben szakmai gyakorlaton vesznek részt, melyre idén a Hargita megyei Etéd községben, március első hetében (2‒6 között) került sor. A szakmai gyakorlat célja a községhez tartozó falvak (Etéd, Énlaka, Kőrispatak, Küsmöd, Siklód) háztartásainak feltérképezése az önkormányzati választások előtti helyzetkép megalkotására, beleértve a gazdasági állapotok és a közérzet felmérését.
Kutatásunk kezdetén egy módszertani eligazítással igyekeztünk a kérdőívek kapcsán esetlegesen felmerülő kérdéseket vagy problémákat kiküszöbölni. Ezek után tanulmányoztuk a falvak térképeit, a házszámozás sorrendjét és felosztását, valamint kialakítottuk a falvakra leosztott lekérdező csapatokat. A festői környezetben töltött öt napot a kőrispataki szálláshelyünkről kiindulva töltöttük el. Napi 7-8 óra kutatómunka elégségesnek bizonyult ahhoz, hogy a kitűzött kérdőív-számot le tudjuk kérdezni.
Az esti vacsorák során megosztottuk egymással az aznapi élményeinket, összesítettük a teljesítményeket, majd újra megbeszéltük a következő napi lekérdezés stratégiáját. A vacsorák után az anekdoták, a különböző politikai témák kivesézése volt a műsor. Miután sikerrel teljesítettük a lekérdezéseket, maradt idő kulturális programokra is, meglátogattuk a kőrispataki szalmakalap múzeumot, de a helyi pálinkafőzés és szalmakalap-készítés rejtelmeibe is betekintést nyerhettünk.
A kutatás alatt részt vehettünk egy fókuszcsoportos interjú megfigyelőiként is, amely a magyar-roma kérdésben igyekezett a község társadalmi elitjéhez tartozók nézeteit megvizsgálni. Ez kiváltképp azért is bizonyult érdekesnek, mivel a lekérdezésünk során fele-fele arányban kérdeztünk le magyar és roma nemzetiségű háztartásokat, a fókuszcsoportos interjú során pedig felszínre kerültek a két etnikum közötti nézetkülönbségek is. Ezen nézetek tanulmányozása hasznos útravaló lehet ezen népcsoportok együttélésének a további kutatásában.
Azokat a problémákat, észrevételeket vagy támogató véleményeket, építő vagy egyszerű kritikákat, amelyeket a terepmunka során gyűjtöttünk módunkban állt tolmácsolni a helyi polgármesternek. Az emberekkel való találkozások pozitívak voltak, noha nem ismertek minket, segítőkészek és vendégszeretőek voltak, beleértve a roma nemzetiségűeket is.
Ezekben a falvakban végzett kutatás során szembesülhettünk egy harmadik típusú világgal, ahol gyenge a térerő, nem minden településen van aszfalt, az infrastrukturális beruházások lassú ütemben zajlanak, a munkalehetőségek korlátozottak. A község, amely a demográfiai mutatók negatív tendenciájának lehetne példája, mégis él, és Udvarhelyszék nem lenne teljes nélküle. Fellendülőben lévő turizmusa húzó ágazat lehet a számára, a különféle beruházások is a község gyarapodásának és megmaradásának zászlóshajóivá válhatnak, így hazacsalogathatnák a jobb sorsba igyekvő helybéli fiatalokat és elszármazottakat. A község közhangulata vidám és bővelkedik a szomorúságnak hadat üzenő székely furfangokban is.
Bár sok helyen nincs vezetékes áram, vagy vezetékes víz, a helyiek többsége önellátó életmódra van berendezkedve, amely jól jelzi, hogy tartják az ősi hagyományokat, amíg lehet. Az ő életmódjuk lehetne példa a mai kapitalista társadalmunkkal szemben, ahol a pazarlás, a mértéktelenség és a függőségek a meghatározóak. Számunkra olyan összehasonlítási alapot adtak a kérdőívek kérdései közé beékelt kis mesék és történetek, amellyel láthatjuk a párhuzamot őseink és napjaink életmódja között. Pazarlás helyett beosztás, közösségi média helyett kaláka, vagy akár a pesszimizmus helyett a furfang.
A kutatás során gyakorolhattuk a kérdőíves lekérdezés módszertanát, próbára tehettük az állóképességünket és gyakorolhattuk a kommunikációs készségünket is. A kérdőívek feldolgozása, elemzése és kiértékelése pedig ugyancsak a hasznunkra válik a jövőben. Tanulságként levonhatjuk, hogy ezeknek a falvaknak a kitartása alapkő lehet az erdélyi magyarság számára, hogy ha még gazdaságilag elmaradottabb is, de akkor is a kevesebb néha több, és a problémák megoldásában az egyszerűbb sokszor hasznosabb.
A Székelyföld közepében található község vendégszeretetének és páratlan tájainak köszönhetően remélhetőleg hangsúlyosabb szerepet kap a székelyföldi turizmusban az elkövetkező időben, de hogy mi szívesen térünk vissza a jövőben a községbe, az egészen biztos.
(Barabás Csongor István)