Egy egyetemi projektnek köszönhetően  – amikor Kolozsvár városmárkázásával foglalkoztunk – született meg a tiszta  gondolat, hogy arculattervezéssel szeretnék foglalkozni. Nincs benne semmi varázslat vagy titok: most már tíz éve ez a munkám és egyben a kikapcsolódásom is. Ha utólag visszatekintek, nem volt gyönyörűen kikövezve az út idáig, hiszen grafikai előképzettség nélkül nagy hátrányból indultam, de valahogy ott volt ez a hajtóerő, hogy a nehézségek ellenére is kitartsak a célom mellett. Ma már nem munkaként tekintek a munkámra, hanem inkább egy játszótérre, ami nem csak attól izgalmas, mert szépeket lehet benne alkotni, hanem azért is, mert használhatom mindazt a tudást, amit az egyetem adott, s ami nélkül az arculat csak egy koncepció nélküli arculat lenne. Itt szereztem meg azt a tudást is, ami ahhoz kellett, hogy tényleg a piac fejével tudjak gondolkodni. Éppen ezért jó érzés használni mindazokat a nézőpontokat, adatokat, amiket a három év alatt tanultam és persze törekszem azóta is, hogy ezt a tudást folyamatosan bővítsem az egyetem padjain kívül is.